Bizony, az a helyzet, hogy ezzel a bejegyzéssel is sikerült elkésnem; úgy néz ki egyre jobban haladok a spanyol életvitel és időkezelés elsajátítása terén...de most nem ez a lényeg!
Hanem az, hogy, mint a világ oly sok pontján, itt sem bukkan fel december 6-ára virradóra a szocialista átnevelés eredményeként Télapóra keresztelt, eredetileg "Mikulás" fedőnév alatt tevékenykedő, éjszakai és rejtőzködő életmódot folytató időskorú elkövető. Sz. Miklós az amerikai magaskultúra csodás termékeként -a vallásos hagyományok helyett- a legtöbb országban Szenteste környékén kerül a rendőrség látókörébe, gyanús csomagok házhoz szállításával; jellegzetes, üdítőital-gyártó cég által szponzorált ruhájában; a szeretet megvásárlására, és ezáltal a gazdaság fellendítésére buzdítva jehova-tanújaként (uhh...talán ez már kicsit erős képzavar volt). A pénz, a külsőségek, és mellesleg egyben a szeretet ünnepén, kínkeservesen megtakarított forintjaink mind egy szálig elköltésére sarkallva. Hiszen a Karácsony mottója: "A szeretet kifejezése csak drága ajándékokkal lehetséges! Mi másra költenéd a pénzed?? Szegény emberek megsegítésére?!"
Na jó, a demagógia helyett térjünk a lényegre: Otthon ugyebár Miklós nevenapján ténykedik ez az áptolatlan megjelenésű, pedofil-hajlamú; zömök testalkatú férfi, akinek különös ismertetőjele továbbá a fehér szakáll; valamint, hogy bűnszövetkezetben garázdálkodik szemtanúk által "ördögszerűnek" mondott bűntársaival együtt. Szóval ha már engem itt nem ültetett az ölébe, én azért legalább megemlékeznék róla apró késéssel, a következő, remekbeszabott, ám igen egyedi feldolgozású, és a nyugalom megzavarására alkalmas képi-és hanghatással operáló Mikulás-énekkel. Érdemes megnézni; egy élmény :) De tényleg...
Ha pedig már írok, akkor egy kis helyzetjelentéssel is egybekötném a dolgot: Itt december 6-a ünnepnap, méghozzá az alkotmány ünnepe...ám mielőtt még felkiáltanánk, hogy "háhá...vasárnapra esett, nagyszívás!", hozzátenném, hogy dec. 8-án a szeplőtelen fogantatást ünneplik országszerte, vagyis most éppenséggel egy négynanpos hétvége közepén vagyunk, ami egyben azt is jelenti, h erasmusos sorstársaim kivételével nem sokan tartózkodnak a campuson. Ergo végre van egy kis nyugalom a lakásban is. Itt jegyezném meg, hogy erre már nagy szükség is van...Ugyanis az általam mindenféle túlzás nélkül hiperaktívnak nevezett lakótársamról -Alexről- kiderült, hogy korántsem volt alaptalan a feltételezésem: papírja van róla, hogy kicsit magas fordulatszámon pörög; sőt, még gyógyszert is szed rá. Ettől függetlenül félni nem kell tőle, tényleg nagyon jófej és rendes; csak néha az ember fejében megfordul a kérdés, hogy vajon hol lehet a környéken lónyugtatót szerezni...Meg hogy lehet h a gyógyszer és a napi két liter kóla üti egymást (bár hallottam olyat, hogy a koffein fordítva hat a hiperaktívokra...nem tudom ez hülyeség-e)
Még a szünet előtt, csináltak egy kis műsort is a helyi diákok: A campus központjában egyszercsak arra lettem figyelmes, hogy ilyen hazai nemzeti ünnepekről ismert felszerelésben közelednek fiatalok, nagy transzparenseken tiltakozva a privatizáció ellen; majd hanyag eleganciával szétrobbantják az egyetemen lévő egyetlen katalán bank (!), a Caixa Catalunya automatáját. Éppen azt, mikor ott áll mellette egy spanyol bank is...na de miért? Arról van szó, hogy nekiláttak kicsit privatizálni az egyetemet, mert azt olyan jó...néhány embernek legalábbis biztos. Ez pedig azt jelentette, hogy elkezdtek beindítani fizetős (nem is éppen olcsó kurzusokat, szépszámú kreditért); ez pedig a diákok mérsékelt lelkesedéssel, örömujjongások nélkül fogadták; ennek igyekeztek nyomatékot adni a múlt heti akcióval. Hogy miért a Caixa Catalunya, arra csak tippelni tudok: Ők készítik az egyetemi diákigazolványokat, amik egyben bankkártyaként is funkcionálnak...
Zárásképp remélem mindenkinek hozott a Mikulás jó sok csokit meg virgácsot, ne felejtsetek el minden étkezés után fogat mosni, és alaposan készülni a vizsgaidőszakra; mert már a Jézuska is figyel nagyon...
